Blog

2017-08-30

Így hat a kardio a szervezetünkre

 

Kardiózni vagy szeretünk, vagy nem, de mindenképp fontos lenne, hogy ne csak a külsőnket tartsuk karban, hanem a belsőnket is. Azt, hogy ki mennyit és milyen intenzitással kardiózik, egyéni célok határozzák meg, de az biztos, hogy senkinek sem árt. Okosan és mértékkel nemcsak hogy izmot nem vesztünk, de betegségek megelőzésében is nagy szerepet játszhat. Kiss Gergely személyi edző pedig azt is elárulja, hogy kinek való az aerob és kinek az anaerob edzés.

 

Ki? Kiss Gergely, személyi edző

Hol? www.kissthetrainer.hu

 


Mi számít kardiónak

A cardio latinul annyit tesz, hogy szív- és érrendszer, tehát a kardió magába foglal minden olyan mozgásformát, ami a szív, érrendszer és a tüdőkapacitást erősíti, növeli. Két fajtája van: az aerob kardió alatt a szervezet oxigéndús állapotban van, vagyis a szervezetünknek nem kell küzdenie vagy kilépni a komfortzónából. Ez az állapot jellemzően akkor lép fel, amikor egyenletes tempóban futunk órákig. Az ilyen mozgásforma leginkább az állóképesség növelésére alkalmas, mert a szervezetünk könnyen hozzászokik az egyenletes terheléshez – ezért érezzük azt egy idő után, hogy órákig képesek lennénk futni. Ennél hatásosabb az anaerob karidózás, amikor a szervezetünket időszakosan oxigénhiánynak tesszük ki. Ilyen a H.I.I.T. edzés is, amivel az állóképesség mellett az izomzatunkat és a VO2 max-ot is növelni tudjuk.

 


VO2 max

Ez a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén 1 perc/kg mennyiségét adja meg. Állapotunkat orvosi terheléses teszttel lehet kideríteni, amit érdemes az edzésprogram kezdetén elvégezni, majd 2-3 havonta megismételni. Így képet kaphatunk arról, hogy mennyit fejlődtünk – hiszen a látványos izomépítéssel ellentétben az érrendszerünk fejlődése kívülről nem fog látszani.

 


A kardió hatása a szervezetünkre

„Képzeljünk el egy autót, ami folyton csak a dugóban araszol évekig. Majd hirtelen felszabadul az út, tudna hajtani padlógázzal, de a sok lerakódástól, az évekig tartó araszolástól lefullad a kocsi, mert nincs megjáratva a motor. A mi szervezetünk is pont ilyen! Ha nem tartjuk rendszeresen karban és nem tisztítjuk meg a lerakódásoktól – sőt, nem előzzük meg a kárt – akkor cserben fog minket hagyni egyszer” – világít rá Kiss Gergely személyi edző. A kardiózás nem csak karbantartásra alkalmas, de a vércukorszintet is optimalizálja. „Volt egy kb 230 kg-os vendégem, aki 80 kg-ot fogyott csak kardióval. Amikor elérte a 150 kg-ot, letehette az inzulint.”

 

EMFT7


Hormonális hatásai

Mint minden mozgás, a kardiózás is endorfint termel. Ez segít a depresszió leküzdésében, csökkenti a fájdalomérzetet, segít legyőzni a fejfájást, csökken a kimerültség érzése. Ha pedig kevesebb a stressz, akkor a szervezetünk kevesebb kortizolt termel, ami egyébként olyan hormon, ami az izmokat bontja le.

 

[KUTATÁS]

Egy amerikai kísérletben élsportolókat teszteltek: az egyik csoport 1 órás aerob kardió edzésen vett részt (futás egyenletes tempóban), míg a másik csoport 15 perces anaerob kiképzést kapott. A vizsgált időszak végén összevetették a két csoport teljesítési képességeit, és azt találták, hogy azok, akik a 15 perces intervall edzésen vettek részt jobban teljesítettek, mint akik a hosszabb, de a komfortzónából nem kizökkentő edzésen.

 


Éhgyomorra kardiózni: jó vagy nem?

„Sokan gondolják úgy, hogy kardiózni éhgyomorra a legjobb, nem is tévednek nagyot, de mégis! Az üres gyomorral ugyanis az a baj, hogy az alvást követő 8-10 órás éhezést megtoldjuk még egy kis munkával, amihez energiára van szükségünk. De honnan lenne a szervezetünkben energia, ha már 8 órája nem ettünk? Az izmokból – tehát a szervezetünk az izmunkat kezdi felfalni kora reggel a zsírok helyett. Kardiózni úgy a legjobb, hogyha nem szilárd ételt veszünk magunkhoz, hanem egy turmixot, de leginkább BCAA shake-et. Ezt ugyanis már nem kell emészteni, így nem von el energiát a szervezettől, ráadásul a BCAA segít megakadályozni, hogy az izmunkból nyerjünk energiát, így valóban a zsírokhoz tud nyúlni a szervezet” – javasolja Kiss Gergely.

 


Túlsúlyosan csínján a futással!

Amennyiben a túlsúlyunktól szeretnénk megszabadulni, szakértőnk óva int a futástól – helyette inkább a biciklizést vagy a futópadon való sétát javasolja. Ugyanis ha nagyobb súlyfelesleggel kezdünk neki a futásnak, azzal nagy károkat okozhatunk a térdünkben, porcokban, ízületekben. Gondoljunk arra, hogy trabanttal nem állunk be Forma1-es versenyzőnek

 


Nem állunk túl fényesen

  • Tudta, hogy 54%-ban a szív- és érrendszeri betegségek felelnek a halálozásokért Magyarországon?
  • Tudta, hogy mintegy 3 millió embernek van magas vérnyomása, 1 millióan pedig cukorbetegek?
  • Tudta, hogy hazánkban az emberek 40%-a túlsúlyos vagy elhízott, így világviszonylatban a 4. helyen állunk?
  • Míg a mozgással töltött idő per fő itthon a legalacsonyabb az Unióban, addig az alkohol fogyasztás és dohányzás jóval az uniós átlag felett van.

Ezek mind olyan problémák, amelyeket heti 1-3 alkalmas kardiózással könnyedén megelőzhetnénk



Gyerekkorunk is meghatároz

Sok 40 vagy 50 év feletti felnőtt gondolja úgy, hogy nekik már túl késő változtatni az életmódjukon, pedig a szervezetünk bármely életkorunkban képes fejlődni. Az viszont biztos, hogy ebben a gyerekkorunk meghatározó lesz. Ugyanis felnőttként kb. arra a szintre tudunk „visszafejlődni”, amit 14-éves korunkig elértünk. Például a VO2 max is fejleszthető, de nem lehet soha jobb annál, mint amit 14 éves korunkig produkáltunk. Ezért is fontos a gyerekekkel minél korábban megszerettetni a sportolást.

A cikk megjelent a Diéta&Fitnesz magazinban
https://www.facebook.com/dietaesfitnesz

Ha tetszett, kérlek egy MEGOSZTÁS-al háláld meg a munkám. Köszönöm.

 

Uncategorized @hu
About Kiss Gergely
SWITCH THE LANGUAGE